A szabadkőműves jelképek fő forrása a kézművesek, különösen a kőfaragó céhek munkája, a Biblia, az építőmesterség kora újkori spirituális felfogása és a szabadkőműves hagyomány. Értelmezésük az időben változik, többrétegű jelentésük szabadkőműves-rendszerenként, az elhelyezéstől és a szertartáskönyvektől függően kisebb-nagyobb mértékben különbözik. Az ún. magasfokokon más értelmezést kapnak és új elemekkel egészülnek ki; gyakran egymásra és különböző szöveghelyekre utalnak. Egy-egy szimbólum vagy szimbólumcsoport jelentéseiről önálló feldolgozások készültek – erre különösen a szőnyeg (tápisz) alkalmas, mert számos jelképet ábrázolnak rajta. Mások különféle rendszerekbe foglalják a szimbólumokat: például a 3×3 fő-, 3×3 mellékszimbólum, 3×3 élmény, 3 példázat és 3 igazolás, összesen 33 jelkép.
Ablak
Három ablak: a napfény kelet, dél és nyugat felől süt be a páholyba. Arra utal, hogy Salamon templomának a hagyomány szerint észak felé nem volt ablaka, mivel a Nap onnan nem vet sugarat. Az ablakok virtuálisak; a páholyoknak nincs ablakuk, hogy a világ zaja ne zavarja a munkát.
Akác
Hiram Abifnak, Salamon temploma építőmesterének sírját a hagyomány szerint
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
