A „forradalom” szó sokak számára vonzó fogalom. Fejlődésre, minőségi ugrásra, népfelkelésre vagy a zsarnokság megdöntésére gondolhatunk, ha meghalljuk. A „terror” viszont inkább taszító: megfélemlítést, fenyegetést, ártatlanok üldöztetését juttatja eszünkbe. A történelem egyik furcsa fordulata, hogy ez a két fogalom összekapcsolódott, és a „forradalmi terror” egyre gyakrabban jelent meg.
Vannak, akik számára az első fele a meghatározó, s természetes eszköznek tekintik az új rendszerek megszilárdításához, a társadalmi igazság megalapozásához. Mások szemében azonban a második szó baljós árnyat vet az elsőre is, és attól tartanak, ez jelzi a szókapcsolat lényegi tartalmát.
Hogy megtudjuk, kinek van igaza, érdemes áttekinteni, mire is utaltak e szavak a történelem során.
Aki kiszabadította a szellemet a palackból, ott végezte, ahova sokakat juttatott. Maximilien de Robespierre és társai lefejezése. Párizs, 1794. július 28.
A terror az erőszak egyik formája. Az ókori római császárok közül többen is a szenátorokkal szemben alkalmazott terror segítségével szilárdították meg uralmukat, a hadseregek pedig mindig készen álltak az ellenséges állam lakosságának megfélemlítésére, vagyis terrorizálására. A terrort az különbözteti meg az igazságszolgáltatástól, hogy az utóbbi meghatározott tetteket büntet, míg
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
