Halálos merénylet Martin Luther King ellen

Szerző: Tarján M. Tamás

1968. április 4-én gyilkolták meg Memphisben Martin Luther Kinget, az Egyesült Államokban élő afro-amerikai lakosság legismertebb polgárjogi harcosát.

King egy baptista lelkész fiaként született Atlantában, örökölve apja hivatását, teológiai tanulmányait a doktori fokozat megszerzéséig folytatta, végül Montgomery városában került egy gyülekezet élére. Ehhez a városhoz köthető első megmozdulása is: 1955-ben a város bírósága eljárást indított egy fekete lány ellen, aki a fehérek számára kijelölt ülésen foglalt helyet a buszon. A per felháborodást robbantott ki, s az ún. „montgomeryi buszbojkott” során tízezrek vonultak az utcákra, vezetőjüknek Kinget választva meg. A tüntetés eredménye a szegregációs törvény eltörlése lett, a baptista lelkész pedig hamarosan megalapította a Déli Keresztény Vezetők Konferenciáját (SCLC), mely több száz egyházi és polgári egyesületet tömörített.

Martin Luther King a feketék elleni diszkrimináció és a faji megkülönböztetés megszüntetését tűzte ki céljául, s erőszakmentes ellenállást hirdetve, több száz állomásos szónokló körutat tett meg az Államokban. King befolyása annyira megnőtt, hogy 1963-tól Robert F. Kennedy államügyész utasítására lehallgatták őt, attól tartva, hogy polgárjogi mozgalmát esetleg kommunista ügynökök támogatják. Ebben az évben szervezte meg híressé vált washingtoni menetelését, amelyen 250 000 ember demonstrált a déli államokban feketéket érő diszkriminatív bánásmód és erőszak ellen.

Itt hangzott el King világhírű, „I have a dream”, azaz „Van egy álmom” kezdetű beszéde. A következő évben minden idők legfiatalabb díjazottjaként megkapta a Béke Nobel-díjat, a Time magazin pedig az év embereként címlapon szerepeltette őt. A King által szervezett tüntetések folytatódtak, Montgomeryben, majd Chicagóban tartott több tízezres gyűléseket, élesen kritizálva az Egyesült Államok vietnami háborúját és a szociális igazságtalanságokat.

Élete során számos alkalommal törtek életére, a montgomeryi buszbojkott idején felrobbantották a házát, Harlemben 1958-ban megsebesítették, és 1966-ban Chicagóban is megtámadták. Szerencséje 1968. április 4-ig tartott, mely napon két lövés végzett vele a Lorraine Hotel balkonján, Tennessee állam fővárosában, Memphisben. Gyilkosa valószínűleg James Earl Ray, egy visszaeső bűnöző volt, aki a merénylethez egy távcsöves puskát használt, tettét később 99 évnyi börtönnel büntették.

Martin Luther King halála után nem csak a feketék, hanem a fehérek körében is általános tiszteletet nyert el, a későbbiek során számos posztumusz kitüntetésben részesítették, Jimmy Carter elnök 1977-ben például a Szabadság Elnöki Érdemrendet adományozta neki. 1986 óta minden év januárjának harmadik hétfője a polgárjogi harcos emlékére tartott nemzeti ünnep az Egyesült Államokban.