Báthory Erzsébet grófnő születése

Szerző: Tarján M. Tamás

1560. augusztus 7-én született Báthory Erzsébet, akit különféle szóbeszédek és egy 1611-es vizsgálat nyomán a magyar történelem legvéresebb gyilkosaként tartanak számon. Bár a neves arisztokrata családból származó grófnő kegyetlenkedései máig vita tárgyát képezik, az asszony a neki tulajdonított tettek nyomán előkelő helyet foglal el a populáris kultúrában. Mindazonáltal felmerül a kérdés, hogy a felsorolt rémtettek a csejtei grófnő valáságos cselekedetei vagy csupán a fantázia szülte vádaskodások.

Báthory Erzsébet a família ecsedi birtokán látta meg a napvilágot, apja Báthory György, anyja pedig a család somlyói ágából származó Báthory Anna volt; az asszony előkelő származásáról tanúskodik, hogy nagybátyja, István mint erdélyi fejedelem (ur. 1571-1586) és – 1576-tól – lengyel király uralkodott. A Báthoryak a 16. század végén kezükben tartották Erdélyt, emellett pedig jelentős birtokokkal rendelkeztek Magyarországon is, ezért Erzsébetet a legmagasabb körökbe házasították be. A grófnő vőlegényét már 11 éves korában kijelölték, 1575-ben pedig már férjhez is adták Nádasdy Ferenc grófhoz, akit bátorsága és kegyetlensége miatt a végvári vitézek körében csak „Fekete Bégnek” hívtak. Erzsébet a mézeshetek után hamarosan a hozományul kapott Csejte kastélyába költözött, ahol idejét nagyrészt magányban töltötte.

Bár Nádasdy és Báthory Erzsébet házasságából hat gyermek származott, a férj és feleség kapcsolata mégsem volt felhőtlen, mivel a Fekete Bég ideje nagy részét a végvidéken töltötte. Nádasdy aztán a tizenötéves háború küzdelmei során, 1604-ben halálos sérülést szerzett, így Báthory Erzsébet már 44 évesen özvegysorsra jutott. Magyari István református prédikátor nyomán már ekkor felröppentek az első hírek arról, hogy Csejte úrnője kastélyában okkult tudományokkal foglalkozik, és ördögi praktikákat folytat, de az ügy II. Mátyás (ur. 1608-1619) trónra lépéséig nem került az érdeklődés középpontjába.

A rémtetteket, melyekkel Báthory Erzsébetet megvádolták, az elmúlt négy évszázad valóságos legendává formálta; ezeket ugyan sokan kritika nélkül elfogadják, de azt le kell szögeznünk, hogy az állítólagos bűnöket soha senki nem bizonyította, sőt, az eljárás végén ítélet sem született. A grófnőnek egyébként rendszerint olyan tetteket tulajdonítottak, melyek indítéka az öregség elkerülése volt: így született meg az a legenda, hogy miután az asszony egy nap meglátta ráncait, dühében az összes tükröt összetörette, amit csak kastélyában fellelt. Báthoryról azt is állították, hogy szolgálóit és jobbágyait élvezettel ütötte, és kínozta, majd idővel kéjes örömmel legyilkolászta őket.

A fáma szerint egy napon – fésülködés közben – egy cseléd véletlenül meghúzta az úrnő haját, ezért Erzsébet pofon vágta; az ütés nyomán a leány vére azonnal kiserkent, az asszony bőrére cseppent, és szemmel láthatólag fiatalabbá és szebbé varázsolta azt. Báthoryt ez a tapasztalat aztán arra késztette, hogy halomra gyilkolja a várban szolgáló fiatal lányokat, és egy vérükkel megtöltött kádban fürödjön, illetve, hogy – más legendák szerint – az említett szüzek vérét igya. A nyomozás később éppen a fenti történetek alapján indult meg.

A vádlók az 1610 után kezdődő vizsgálatban nem kevesebb mint 650 áldozatot tulajdonítottak az asszonynak, akit gyakorlatilag mindenféle bizonyíték nélkül, pusztán a szóbeszéd nyomán bűnösnek bélyegeztek. Az eljárást maga II. Mátyás kezdeményezte, és Thurzó György nádor folytatta le, aki munkáját – 1610 decemberében – Báthory Erzsébet váratlan letartóztatásával kezdte meg. A per motivációit azóta is sokan találgatják; a fő indíték vélhetően a hatalmas Báthory-vagyon megszerzése volt, de sokat nyomhatott a latban Thurzó és a Báthoryak személyes rossz viszonya is. A letartóztatás után mindenesetre a király helyettese és a királyi tábla vizsgálatot indított az asszonynak tulajdonított gyilkosságok ügyében, akit ezután haláláig egy befalazott szobában őriztek.

Erzsébet négy feltételezett bűntársát a királyi bíróság 1611 januárjában egy Bicsén megrendezett perben – kínvallatás segítségével – beismerésre kényszerítette, és – máglyán, valamint pallos által – halálra ítélte, így aztán a vád hamar készen állt. II. Mátyás ugyanakkor nem akarta megkockáztatni, hogy a Báthory Erzsébet ellen indított perrel magára haragítsa a magyar arisztokráciát, ezért az asszonyt soha nem citálták bíróság elé, ehelyett haláláig a csejtei kastély egyik befalazott szobájában tartották. A grófnő élete hátralévő négy évében senkivel nem tarthatott kapcsolatot, csupán ételt adtak neki, így aztán 1614-ben már elborult elmével érte őt a halál.

A 17. század második felében a rémtörténetek kedvelői tovább költötték a kísérteties históriát. Turóczi László jezsuita tudós, a századfordulón élt Rexa Dezső történész és még számos kutató alkotása nyomán Báthory Erzsébetből igazi szörnyeteget kreáltak, aki – a modern legenda szerint – nem csak Csejtén, hanem valamennyi birtokán vérfürdőt rendezett. A populáris kultúrában Báthory a híres „kékszakállú herceg”, Gilles de Rais, valamint a Vlad Tepes havasalföldi vajda alakja nyomán megrajzolt Drakula női megfelelője lett, akinek életét filmen is feldolgozták. Báthory Erzsébet napjainkban nagy népszerűséget élvez a metálzenekarok és a számítógépes játékok alkotói körében is, ahol gyakorlatilag ugyanazt a toposzt használják fel, ami Turóczi feldolgozásában egykor megjelent.

Felmerül persze a kérdés, hogy a vádak mennyiben voltak megalapozottak; a történészek úgy vélik, hogy miután az eljáró hatóság motivációja anyagi jellegű lehetett, a felsorolt rémtetteket csupán a fantázia szülte. A véres fürdőzést már maguk a természeti törvények is cáfolják, emellett pedig bizonyíték van arra, hogy Báthory Erzsébet odaadóan gondoskodott szolgálóiról, iskolát működtetett, miközben szegény sorsú nőket és özvegyeket látott el – de természetesen ezen jótetteket is ki lehet forgatni úgy, hogy mögöttük megláthassuk a szadista gyilkos sziluettjét. Báthory grófnő minden valószínűség szerint egy sanyarú sorsú, magányos vidéki özvegy volt, akiből, befolyása és gazdagsága folytán, aztán minden idők egyik legkegyetlenebb gonosztevőjét kreálták.