Máglyára lép az utolsó templomos nagymester

Szerző: Tarján M. Tamás

1314. március 18-án égették meg máglyán Párizsban a Templomos Lovagrend utolsó nagymesterét.

Jacques de Molayt Akkon várának eleste után, 1292-ben választották meg a Szentföldről kiszoruló rend élére. A belső reformokat is sürgető nagymester támogatókat keresett a keresztes háborúk újrakezdéséhez, próbálta megszerezni a mongolok, valamint több európai uralkodó segítségét.

Molay 1306-ban utazott Franciaországba, az avignoni V. Kelemen pápa hívására, aki felvetette az Ispotályosok és a Templomosok egyesítésének tervét. Az előzetes tárgyalások során szóba kerültek bizonyos vádak, melyekkel egy rendből kilépett férfi vádolta a rendet, – eretnekség, szodómia, pogány szertartások, istenkáromlás – de ezek alól Molay tisztázta a rendjét. Ennek ellenére 1307 során egy pápai bulla alapján mégis megindult a rend felszámolásával véget érő per.

Az eljárásban nagy része volt IV. (Szép) Fülöp francia királynak (ur. 1285-1314), aki nagy befolyással bírt V. Kelemenre. Fülöp elsősorban azért akarta perbe fogni a templomosokat, mert az angolok ellen viselt háború következményeként nyakig úszott az adósságban – és éppen a rend volt a legfőbb hitelezője. A Templomosok ugyanis két évszázados fennállásuk alatt (1119-ben alakultak meg) a katonáskodás mellett a pénzügyek terén is szép eredményeket értek el, szabályos bankrendszert tartottak fenn Európában, kezük alatt mérhetetlen vagyon halmozódott fel. Ez okozta aztán a vesztüket.

1307. október 13-án Franciaországban elrendelték valamennyi lovag elfogását, megkezdődött a per, mely során a kínzásokkal szóra bírt foglyok természetesen bármit bevallottak. Európát felkavaró botrány tört ki, egy hónappal később a pápa már valamennyi európai uralkodótól követelte a rend tagjainak bebörtönzését. A Templomos Lovagrendet 1312-ben oszlatták fel hivatalosan, vagyonát az Ispotályosok kapták meg. Jacques de Molayt 1314 tavaszán ítélték máglyahalálra, mint eretneket.

A per során kicsikart vallomások alapján, és a rend zártságából eredő misztikum miatt számos legenda született állítólagos tevékenységükről. A templomosokról szóló legendák hatással voltak a kora újkori szabadkőművességre is, állítólagos elrejtett kincsüket pedig a mai napig keresik kalandorok szerte a világban.