rubicon

Török Ignác születése

1795. június 23.
lock Ingyenesen olvasható
2 perc olvasás

Török Ignác honvéd vezérőrnagy, hadimérnök, az 1848–49-es szabadságharc leverése után kivégzett aradi vértanúk egyike, Gödöllőn született. Kisbirtokos nemesi családból származott, édesapja, a Vasvár megyéből származó Nemescsói Török Ignác, uradalmi jószágigazgató volt a Grassalkovich családnál, édesanyja Korher Franciska volt.

Amikor Török Ignác 1795. június 23-án megszületett, édesapja kasznárként, azaz gazdatisztként dolgozott az uradalomban. 

Török Ignác aradi vértanú tábornok. Szamossy Elek műve, 1873 körül
Forrás: Wikimedia Commons

Török Ignác középiskolai tanulmányainak első két évét Gödöllőn végezte, a 3–4. osztályt a budapesti Királyi Katolikus Egyetemi Főgimnáziumban folytatta, 1809 és 1811 között pedig a gyöngyösi ferences gimnázium diákja volt az 5–6. évfolyamon. Ezt követően a Bécsi Hadmérnöki Akadémián tanult. Az ötéves kiképzőtanfolyam elvégzése után, mint a négy legkitűnőbb tanuló egyike, „hadmérnöki testületi hadapród" lett, s magasabb kiképeztetése végett még egy évet az akadémián töltött. A császári hadseregbe 21 évesen, 1816-ban lépett be, 1822–27 közt Itáliában, a velencei helyi erődítési igazgatóságnál teljesített szolgálatot s eközben századossá lépett elő. 1830-ban Galíciába helyezték. 1833-ban századparancsnokként az árkásztestületbe került. Százada élén előbb Piacenzában, majd – 4 évig – Mantovában állomásozott, 1837-ben azonban visszahelyezték a hadmérnöki karba. 1839-ben a nemesi testőrséghez került, ahol erődítéstant oktatott a fiatal apródoknak, köztük Klapka Györgynek és Görgei Artúrnak is. Török Ignác kiemelkedett kortársai közül hadépítészi szaktudásával, ezt bizonyítja, hogy 1848 februárjában őt nevezték ki a kulcsfontosságú károlyvárosi erődítési kerület igazgatójává. A szabadságharc kitörése után, már alezredesi rangban a komáromi várban szolgált, 1848–1849 telén Komáromban a vár megerősítését ő szervezte meg. 

Windischgrätz osztrák tábornagy sikerei után a vár átadására készülő komáromi parancsnokot, Majthényit a vár tisztjei lemondásra kényszerítették. Majthényi István tábornok lemondása után 1849 januárjában Török Ignác mérnökkari ezredes lett a várparancsnok, akit az Országos Honvédelmi Bizottmány is megerősített beosztásában, és előléptette tábornokká. Török Ignácnak kulcsszerepe volt abban, hogy a Duna-parti erősség a dicsőséges tavaszi hadjárat megindulásáig kitartott az osztrák ostromlókkal szemben. 1849. április 11-ig állt Török Ignác az erődítményrendszer élén, a honvédsereg bevonulása után Lenkey János váltotta le. A kormány döntése nyomán júniusban a felszabadított Budára került, feladata a Hentzi által épített budai erődítések lebontása volt. Júliusban Szegedre utazott, hogy embereivel a Tisza jobb partján sáncokat emeljen. A szegedi sáncok elhagyása után Török is az Aradra visszavonuló kormányhoz csatlakozott, ahol Kossuthtól azt az utasítást kapta, hogy készítse el a vár nagyszabású kiépítésének tervét.

Török Ignác Világosnál esett az oroszok fogságába, akik a többi honvéd tábornokkal együtt hamarosan kiszolgáltatták őt az osztrákoknak. A hadimérnök és a többi tiszt pere 1849. augusztus 26-án, Johann Moser nyugállományú ezredes elnöklete alatt vette kezdetét. Szeptember 26-án Aradon a császári és királyi hadbíróság halálra ítélte Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Knezich Károly, Láhner György, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József és Török Ignác vezérőrnagyokat és Lázár Vilmos ezredest. Törököt a bírók kötél általi halálra ítélték, a kivégzéseket október 6-án hajtották végre Aradon. A gödöllői születésű agglegény vezérőrnagy a felakasztott tábornokok sorában a második helyen búcsúzott a földi világtól. 

Török Ignác emlékére elsőként Gödöllőn állítottak szobrot, 1935-ben. Emlékét őrzi a 2021-ben készült Magyar Golgota című film, amelyet kivégzésének 172. évfordulóján mutattak be.

A vértanú utolsó szavai ezek voltak: „Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam”.

Miért pont Aradon került sor a 13 vértanú kivégzésére? Ki volt a három elfejtett aradi vértanú? És hová került Vécsey holtteste a kivégzést követően?

Fedezze fel a válaszokat Hermann Róbert tanulmányából!

103 cikk ezzel a kulcsszóval