Pártélet a Horthy-korban

A Horthy-korszakban működő pártok szervezete, pártélete lényegesen eltért a mai politikai pártokétól. A polgári pártok – függetlenül politikai beállítottságuktól – klubszerű szervezetek voltak. Helyi szervezetei, rendszeres pártélete, tényleges párttagsága a kormánypártnak sem és – a szociáldemokratákat kivéve – az ellenzéknek sem volt. E pártok valójában választási pártok voltak, fokozottabb politikai tevékenységet szinte kizárólag a választások előtt folytattak. A választások közötti időben csak a kormánypárt központi klubja játszott jelentős szerepet: itt jöttek össze a kormány tagjai és a képviselők, itt alakították ki a követendő politikai irányvonalat, valamint itt készítették elő a kormány és a parlament elé terjesztendő törvényjavaslatokat.

A polgári pártok központjai szintén klubok voltak, méghozzá igen elegánsak, amelyek talán még az angliai igényeknek is megfeleltek volna. Budapest előkelő kerületeinek épületeiben, bérelt helyiségekben, emeleteken működtek. A pártközpontoknak föltétlenül Budapesten kellett lenniük, mivel a korabeli felfogás szerint, ami nem fővárosban történt, az nem is történt meg. Ezek a „főhadiszállások” lehetőséget adtak a kellemes időtöltésre: nemcsak tárgyalások, hanem előadások, sőt kártyacsaták színhelyei is voltak. A pártklubok rendelkeztek az ehhez szükséges engedéllyel, s a kártyahasználati díjat, az ún. pinkapénzt a párthelyiség fenntartási költségeihez csapták. A rendőrség pedig jó ürüggyel rendelkezett az ellenzéki pártok ellenőrzésére: nem folyik-e klubjaikban hazárdjáték.

A