rubicon

In memoriam Orosz István

2 perc olvasás

Orosz István a hegyaljai bortermelő mezővárosból, Mádról indult, s a miskolci minoritáknál folytatott középiskolai tanulmányok után, 1957-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett magyar-történelem szakos diplomát. Szabó István irányításával kezdte tudományos pályáját, tanítványa lett, s az ő támogatása segítette hozzá, hogy visszahívják a történelem tanszékre ösztöndíjasnak, majd tanársegédnek, s már 1958-ban az egyetem doktora lett. 1976-ban kandidátusi, 1998-ban az MTA doktora címet szerzett. 2004 májusában a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése az akadémia levelező, majd 2013-ban rendes tagjává választotta.

1980 és 1986 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánjaként, majd tanárképzési és oktatási rektorhelyettesként vívott ki elismerést. 1994–95-ben országgyűlési képviselőként vezette a Parlament Oktatási Bizottságát. A határon túli tudományos kapcsolatok erősítése érdekében kötötte meg az Erdélyi Múzeum Egyesület akkori vezetőivel (Jakó Zsigmonddal, Egyed Ákossal, Benkő Samuval, Imreh Istvánnal) az együttműködési megállapodást, s másfél évtizeden át volt elnöke a határon túli magyarság továbbképzését elősegítő Ady Akadémiának. Munkásságának elismeréseként választották az MTA elnökségi tagjainak soraiba, az MTA Doktori Tanácsának tagjává. Az MTA Történettudományi, majd Agrártörténeti Bizottságának elnöki tisztét is betöltötte. 2007 és 2015 között elnökként irányította a Magyar Történelmi Társulatot.

Orosz professzor a Debreceni Egyetem meghatározó tudós egyénisége, nemzedékek életpályáját segítő tudósa, kiváló agrár- és társadalomtörténésze volt. A hegyaljai mezővárosok társadalmáról írott egyetemi doktori értekezése helyet kapott a Szabó István által 1960-ban szerkesztett Agrártörténeti Tanulmányokban. Kandidátusi értekezése egyik meghatározó része lett a Magyarország agrártörténete című kötetnek. Akadémiai doktori értekezését Földbirtoklás, mezőgazdasági termelés és agrártársadalom címmel készítette, amely a Debrecen története 3. kötetében látott napvilágot.

Oktatói és egyre bővülő tematikájú szakmai munkásságát Debrecenben végezte, de 1990-től csaknem egy évtizeden át oktatott Budapesten is. A debreceni egyetemen feudalizmus kori egyetemes történelemből és művelődéstörténetből tartott előadásokat, szemináriumokat, míg az ELTE-n a 19. századi magyar társadalom- és gazdaságtörténet meghatározó kérdéseiről tartotta kurzusait. Az Agrártörténeti Szemlének

Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!

Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:

  • A legújabb Rubicon-lapszámok
  • Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
  • Rubicon Online rovatok cikkei
  • Hirdetésmentes olvasó felület
  • Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők

Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!

Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.