A zsidóság az Osztrák–Magyar Monarchiában

A Habsburg Birodalomban egy évszázad leforgása alatt meghatszorozódott a zsidóság lélekszáma. A 18. század végén 360 ezer főre becsült zsidó népesség a 19–20. század fordulójára több mint 2 millió főre növekedett, s az európai zsidóság negyedét alkotta. A legnagyobb népességtömbök az Osztrák–Magyar Monarchia keleti részein alakultak ki. A gazdaságilag fejletlen Galíciában 1900-ban 811 ezer főt számláló közösség aránya meghaladta a lakosság 10%-át, Bukovinában az össznépesség 12%-át. A birodalom nyugati, iparosodott részein kisebb lélekszámú közösségek éltek: Cseh–Morvaország és Szilézia 149 ezer főnyi zsidósága az összlakosság 1,5%-át, Alsó-Ausztria 157 ezer főnyi közössége az össznépesség 5%-át alkotta. A nyugati és a keleti tartományokból induló vándorlás ütközőpontján fekvő Magyarország 830 ezres zsidó lakossága megközelítette a galíciai zsidóság létszámát, az össznépességhez viszonyított aránya azonban nem érte el az 5%-ot.