Úttörők voltunk

A posztszocialista magánosítás folyamata Magyar­országon szinte minden formai és tartalmi elemében eltért a hozzánk hasonlítható országok gyakorlatától, és más volt a folyamat időbeli lefolyásának ritmusa.

Nálunk a piaci gazdálkodási és tulajdoni formák ki­épülése, a külföldi működő tőke (FDI) behozatalára épülő privatizációs stratégia már 1989 előtt is szembeszökő volt.

„Úttörők voltunk" – szoktuk mondani. És ez a mából visszatekintve is igaz. Hogy mindez jobban vagy rosszabbul, igazságosabban vagy korruptabb módon történt, mint másutt, az hosszabb elemzést igényel. Az is igaz, hogy ennek a jellegzetesen magyar stratégiának 1989 táján szép számmal voltak ellenzői is.

Mások mellett az akkoriban óriási hazai és nemzetközi szaktekintélynek számító Kornai János is, aki 1989-ben így írt: „A magam részéről nem számítanék arra, hogy a külföldi tőke számottevő beruházást hajt végre a magyar gazdaságban azon az alapon, hogy számára kivételes helyzetet teremtenek. […] Véleményem szerint elég gyermeteg dolog külföldi előadásokon és államférfiúi nyilatkozatokban csábítgatni a külföldi tőkét, hogy szíveskedjék Magyarországra jönni.”