1944 őszétől Magyarországon a győztes nagyhatalom, a Szovjetunió aktív közreműködésével új állami berendezkedés született. A népképviselet szerve először a villámgyorsan, kommunista befolyással megszervezett Ideiglenes Nemzetgyűlés volt, majd az 1945-ös választásoktól a nemzetgyűlés.
Az 1944-es „választás” a helyzetből fakadóan nem klasszikus voksolás volt, az 1945-ös választások viszont annyira demokratikusan sikerültek, hogy a szovjet vezetés eldöntötte: ilyenre még egyszer nem kerülhet sor – sem itthon, sem pedig Lengyelországban.
Így az Ideiglenes Nemzetgyűlés alakuló ülését az elnök Zsedényi Béla megválasztásáig vezető Vásáry István hiába mondta: „Azért hívtuk a magyar nép megbízottait, hogy jelentsék ki: az idegen uralomtól felszabadult magyar nemzet maga veszi kezébe sorsának intézését" – szavai sajnos nem válhattak valóra.
A Magyar Kommunista Párt nagygyűlése, 1945. február 25.
1944 őszére megszakadt a magyar államiság. Az alkotmányos hatalomgyakorlás és a szuverenitás március 19., a német megszállás és az azt követő rendszerváltás óta hiátussal küzdött, bár Horthy és a Magyar Függetlenségi Mozgalom 1944 késő nyarától megpróbálta a magyar mozgásteret bővíteni s ezzel a magyar állam
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
