Új világot adott

A 15. század hallatlan felfedezései bearanyozták a középkor végét jelző mintegy száz esztendőt, s megnyitották az újkor kapuját. Ám Gutenberg tönkrement, Kolumbusz pedig meghalt anélkül, hogy tudta volna: egy új világot fedezett föl, amely még csak a nevében sem állított emléket az akaratlan konkvisztádornak. A sors talán még Kopernikuszhoz volt a legkegyesebb, hiszen ő 1543-ban a halálos ágyán megpillanthatta élete fő művének, Az égi körpályák mozgásáról írott kéziratának kinyomtatott példányát. Bár a teljes győzelmet csak a következő évszázad hozta meg: ekkor már senki sem vonta kétségbe, hogy a Föld gömbölyű, s ezt a tényt Kolumbusz útjával igazolva is látták.

A 15. század derekán Európa egyre nagyobb gyanakvással és félelemmel figyelte a megerősödő oszmán birodalom terjeszkedését. A korábbi szárazföldi kereskedőutak, amelyek a „mesés Keletre” vezettek, veszélyessé váltak. A fiatal portugál trónörökös, Tengerész Henrik fejében született meg először a gondolat: tengeri úton, Afrika megkerülésével érjék el a hátsó-indiai szigetvilágot, a fűszerek hazáját. Ő terveztette és építtette az első karavellákat, a hosszú tengeri hajózásra alkalmas, háromárbocos, háromszög vitorlás, karcsú, fordulékony, gömbölyített fenekű, tőkesúlyos hajókat. A portugál tengerészeknek sikerült az iránytű mutatóját úgy rögzíteniük, hogy az mindig víz-szintesen álljon és pontosan mutassa az irányt. A korabeli térképek ismeretében azonban Tengerész Henrik terve