A szabadságvesztés-büntetés megjelölésére napjainkban leginkább elterjedt börtön kifejezés meglepően későn, a 17. században bukkant fel először a jogtörténet forrásaiban. Eleinte nem is az épületet, hanem a hóhér személyét jelölte, ugyanis az ítélet-végrehajtó házában tartották fogva a lefülelt gonosztevőket az ítélet meghozataláig, majd a büntetés végrehajtásáig. Itt történt a vallomás kikényszerítésére a kínvallatás is. Így válik érthetővé, miért kezdték e szóval illetni a szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának helyszínét. A régi magyar szövegekben általában a tömlöc kifejezés szerepel, mely valószínűleg a szlovák temnyicából (sötét, elsötétített) ered. Latin szövegekben a carcer és az arrestum elnevezésekkel találkozhatunk.
A börtön előzményeiA középkor magyar börtönviszonyainak legjellemzőbb sajátossága – elsősorban a büntetőjog hasonló jellegéből adódóan – a széttagoltság. Ugyanazért a bűncselekményért más büntetés járt az ország különböző vidékein, s az ítélet igazodott a vétkes rendi helyzetéhez is: báró, köznemes, városi polgár, vagy paraszt volt-e az elkövető.
Azt, hogy azonosságok alig figyelhetők meg, a jogszabályi hiányosságokon kívül a
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
