Szokoly Alajos

Szlovákiában talán jobban ismerik, mint Magyarországon. Az Athéni Olimpia Centenáriumára még bélyeget is kiadtak róla, mint az első szlovák olimpiai érmesről. Jelen tanulmányommal egy sokszoros magyar bajnoknak, sportvezetőnek, gyűjtőnek, kutatónak és mecénásnak kívánok emléket állítani. Egy olyan magát mindvégig magyarnak valló sportembernek, aki nem a sportból, hanem a sportért élt.

Szokoly Alajos 1871. június 19-én született a Zólyom megyei Kisgaramon (ma Hronec, Szlovákia), Szokoly József zólyombrezói főmérnök és Holub Emília első gyermekeként. A gyermek Alajos három éves korában elkerült a szülői háztól és az őt örökbefogadó keresztszülei: Schőnn Alajos nyugalmazott negyvennyolcas honvédfőhadnagy, Királyi Főmérnök és felesége, Szokoly Amália, atyja nővére Ipolysági házában nevelkedett. Elemi iskoláit Ipolyságon, a gimnázium első két osztályát Selmecen, a többit pedig a kegyesrendieknél, Léván végezte. 1887-ben a család a közeli Bernecén építtetett kastélyába költözött, itt lelt otthonra Szokoly Alajos haláláig.

Szokoly sporttehetsége már a középiskolában megmutatkozott. Már negyedikes korában az iskola „legjobb tornásza”, és az év végi tornavizsgákon is rendszeresen ő nyerte a díjakat. Érettségi vizsgája után beiratkozott a budapesti egyetem orvosi karára, s ifjú medikusként rögtön felvételre jelentkezett a Magyar Athletikai Clubba. Az 1875-ben alapított MAC-ról el kell mondani, hogy a kontinens első atlétikai klubja volt, s mint ilyen, története során mindvégig a hazai szabadtéri sportok legrangosabb és legeredményesebb egyesülete maradt. Ebbe a klubba nyert felvételt Szokoly Alajos. A tehetséges fiatalembert szívesen fogadták. Mint azt Dáni Nándortól tudjuk, Stobbe Ferenc, a kor legnagyobb szaktekintélye benne, a szikár, csontos, izmos Szokolyban látta az ideális magyar atléta típusát.

Az első győzelmét 1890 őszén (a MAC évi két – egy tavaszi és egy őszi – versenyt rendezett) a juniorok számára kiírt 100 méteres síkfutásban aratta. (Juniornak tekintették azokat a MAC-os atlétákat, akik még nem szerepeltek nyilvános versenyen.) A „nagyok” részére kiírt 100 yardos síkfutásban 3., a 120 yardos gátfutásban viszont helyezetlen maradt.

A vidám, jó adottságokkal rendelkező ifjút a többiek hamar maguk közé fogadták, így Szokoly Alajos is rendszeresen részt vett a MAC és a Budapesti (Budai) Torna Egylet (BBTE) tagjaiból álló baráti társaság labdajátékain, ahol rendszerint hosszú métával és rótával, egyfajta körbenállós labdajátékkal töltötték az idejüket.

A következő év tavaszán 100 yardon Sajtos mögött második lett, a 200 méteres vigaszdíjat azonban megnyerte. Az egyetemistáknak