Szex és erotika Augustus császár korában

A híres római költő, Ovidius az Ars amatoria (A szerelem művészete) című művében tárja elénk az erotika és a szerelem rejtelmeit. A költő azt a nézetet vallja, hogy a szexualitás maradjon az emberek intim dolga, és nem helyes azt a nyilvánosság elé tárni. Ovidius még szeretője, Corinna számos félrelépését is örömmel elnézné, ha az nem hencegne és nem árulkodna ezekről mindenkinek. A pudor, vagyis „szemérem” tehát jelen volt a római társadalomban, és alapvető fogalomnak számított az Augustus-kori elégikus költőknél is. Venust, a szerelem, szépség és termékenység istennőjét is úgy ábrázolták, hogy intim testrészeit kezével mindig félénken eltakarja. Ovidius tehát még fontosnak tartotta, hogy a titkos szerelmi légyottokra mindig zárt ajtók mögött vagy legalábbis félárnyékban kerüljön sor és az aktus közben a nemi szervek legyenek eltakarva. Viszont a költő idejében élő fiatalok már erre fittyet hányva, fényes nappal élvezték a szexuális örömöket.

Az erotikus és pornográf irodalom szerzői között Lukianosz, Apuleius, Catullus vagy Martialis mellett kiváló írók és filozófusok neveit is megtaláljuk. Ezek a szerzők „Venus testhelyzeteiről” (figurae Veneris) is értekeznek. A pornográf irodalom körébe nemcsak szépirodalmi művek, de kifejezetten prostituáltaknak készült tankönyvek is beletartoztak. Paszmosz (vagy Paxamosz)