Szakaszok a magyar társadalom történetében 1945–1988 között

A társadalomtörténeti szakaszok megvonása többféle ismérv alapján történhet. Máshol húzza meg a szakaszhatárokat a gazdaságtörténész, a politikatörténész, a párttörténész vagy a jogász. A legkézenfekvőbb megoldás egy-egy jelentős eseményhez, döntés meghozatalához, jogszabály kihirdetéséhez kötni a szakaszhatárokat. A maga szempontjából mindegyiknek meg is van a létjogosultsága. Nehezebb dolog az egyes történelmi periódusokat az ismérvek komplexitása alpján megállapítani. Magunk részéről a periodizáció alapjaként három szempontot emelnénk ki:

1. A társadalompolitikai mozgástér, azon belül a társadalmi-politikai-történelmi alternatívák változása, a mozgástér beszűkülése vagy kitágulása, korábbi alternatívák irreálissá válása, új alternatívák felmerülése;

2. A politikai hatalom jellege és szerkezete, ezek jelentős változása;

3. A tulajdoni és a gazdasági viszonyok főbb jellemzői, a politikai és a gazdasági rendszer összekapcsolódásának átalakulása.

A történelmi periódusok és szakaszhatárok megvonása előtt hangsúlyoznunk kell azt is, hogy az egyes szakaszhatárok nem köthetők egy-egy naphoz, jogi aktushoz, pártkongresszushoz vagy új állami intézmény megjelenéséhez. Az elmosódó szakaszhatárok általában több eseményhez kötődnek és fontosabb a változások kiteljesedése, mint a szakaszhatárok egy-egy naphoz kötése.

Polgári demokrácia

A katonai