A trianoni döntést követően a kulturális és művészeti élet újjászervezésének egyik legfontosabb, a kormánykörök által is támogatott hídfőállása Róma, pontosabban az 1927-ben alapított Római Magyar Akadémia volt. Az intézmény igazgatóját, illetve kurátorát, Gerevich Tibort a korszak egyik legbefolyásosabb, egyszersmind legellentmondásosabb figurájaként tartja számon a hazai művészettörténet-írás. Bár a szakember a konzervatív hivatalos körök kiszolgálójaként bizonyos értelemben gátolta az itthoni kulturális élet plurális értékviszonyainak kialakulását és megszilárdulását, Klebelsberg Kuno mellett mégis a legfontosabb figurája volt annak a szemléletnek, amely új és modern művészeti értékrendet igyekezett teremteni a két világháború közötti Magyarországon.
Gerevich kulturális missziójának origója a nagyrészt saját elképzelései alapján életre hívott Római Magyar Akadémia volt. „Szívügyévé” elsősorban azért válhatott ez az intézmény, mert mind az alkotás elméleti, mind pedig gyakorlati szempontjai felől nézve az itáliai novecento áramlatában látta meg a magyar 20. századi képzőművészet megújításának egyetlen lehetséges módját. Gerevich egész életművét, szakmai programját ez az idea hatotta át, s a tradíciókeresés, illetve a hagyományok korszerű újjáélesztése jegyében új stílust, új szellemiséget teremtett, amely római iskola néven vált közismertté.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
