Az orosz kormányzat a 18. században a francia kultúra csodálója volt, és együttműködött a francia kormánnyal. Az 1789-es forradalom hatására azonban olyan elkeseredett ellensége lett Franciaországnak, hogy saját régi ellenfelével, az Oszmán Birodalommal is összefogott ellene. A heves harcokat ötéves béke és látszólagos barátság követte, majd előbb a francia császár próbált békét diktálni Moszkvából a cárnak, később az orosz cár vonult be hadserege élén Párizsba. A nyugat-európai kultúrát megismerő orosz tisztek pedig olyan mozgalmat indítottak meg, amely alapjaiban rázta meg a birodalmat.
A győzelmi nyilatkozat a lipcsei csata után. I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és III. Frigyes Vilmos porosz király találkozása a lipcsei csata után, 1813. Johann Peter Krafft festménye, 1839. A francia forradalmi rendszerrel szemben győzedelmeskedő monarchikus világrend visszatérése. Nem csatajelenet, az esemény utóéletéről szól, a diadal erkölcsi, dinasztikus és politikai jelentőségét, a Szent Szövetséghez vezető út kezdőpontját ragadja meg. Európa uralkodói a rend és egység nevében lépnek fel, ők garantálják, hogy forradalom ne legyen többé. A múlt még jelen van, a háttérben a lipcsei csatatér látható némi füsttel, de nem uralja a képet.
II. (Nagy) Katalin cárnő (ur. 1762–1796) a francia kultúra
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
