A korai századokban Novgorod az orosz történelmi fejlődés egy sajátos irányának lehetőségét képviselte – Kijevvel, Vlagyimirral, Moszkvával szemben. A 13–15. század között gazdaságilag fejlett, európai kapcsolatokkal bíró, politikailag részben demokratikus irányultságú városállam volt, amely nem felelt meg a későbbi centralizált, autokratikus, Moszkva-központú modellnek.
Az intenzív kereskedelemre, fejlett önkormányzatra és nyugatos nyitottságra épülő állam „idegen test” maradt a keleti szláv államfejlődésben. A fejedelmi hatalmat a város falain kívülre szorító, polgárosult városállam egyfajta Velence típusú kereskedő köztársaság előképe volt, amely a népgyűlést tette a vezető kormányzati szervvé, s ezzel egy alternatív Oroszország-modellt képviselt – nem véletlenül nevezik ezt az északi szláv államalakulatot Novgorodi Köztársaságnak. Ezt az utat fojtotta el Moszkva 1478-ban.
A 17. századtól a „hivatalos” orosz történetírás igyekezett egyetlen lineáris vonalra felfűzni az orosz történelem menetét. Fjodor Gribojedov orosz cárokról és fejedelmekről szóló krónikájában (1669) és főleg az először 1674-ben megjelent Kijevi szinopsziszban – mely a modern orosz historiográfia máig ható alapvetésének tekinthető – az orosz történelem Kijevből indul, majd központja az északi Vlagyimirba, illetve Moszkvába helyeződik át, és mintegy a betetőzését jelenti a 17. században Oroszország egyesülése a „kisorosz” területekkel. Ebben a centralizált, egy vonalra felhúzott történelemszemléletben legfeljebb periférikus hely jutott Moszkva korábbi versenytársainak, még a legjelentősebbnek, Novgorodnak is.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
