I. (Nagy) Péter regnálása a 17. század közepén Oroszországban megindult európaizációs folyamat, valamint ezzel összefüggésben az orosz állam, társadalom, egyház és kultúra történetében is külön fejezetet képez. Halála után intézkedéseinek megítélése, azaz a „péteri örökséghez” való viszonyulás – akár pró, akár kontra – a 18. századi utódok kormányzati retorikájának központi eleme lett.
Péter intézkedéseinek megítélése volt a vízválasztó az 1840–50-es években az ún. nyugatosok és a szlavofilek között zajló közéleti vitában is. Míg az előbbiek szerint Péter az európaizáció folytán kiemelte Oroszországot az elmaradottságból, addig az utóbbiak úgy gondolták, hogy éppen Péter szakította meg az orosz történelem szerves folyamatát és terelte azt idegen útra.
Ha mérlegre akarjuk tenni I. (Nagy) Péter uralkodását (1682–1725) a tekintetben, hogy mennyiben változtatta meg Oroszországot, és ebből a szempontból mennyiben tekinthetők intézkedései korábbi trendek folytatásának vagy netán újdonságnak, akkor a következő három általános szempontot érdemes kiemelni. A reformok körének kiterjedtségét, véghezvitelük időtartamát, végezetül pedig hosszú távú hatásukat. Mivel a Péter által generált változások jelentős része természetesen az európaizáció direkt következménye volt, érdemes az európaizáció kérdését is egy hosszabb időfolyamban szemlélni.
A Romanov-dinasztia és a tradíciók helyreállítása1598-ban kihalt a Rurik-dinasztia. Ezt követően egy
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
