Az amerikai polgárjogi mozgalomra többnyire a fekete amerikaiak szabadságküzdelmeként, a jogfosztottság, a megaláztatás, a faji elkülönítés és a mindennapi kiszolgáltatottság elleni harc történeteként emlékezünk. Mégsem lehet pusztán kisebbségtörténetként kezelni. A polgárjogi mozgalom az Egyesült Államok saját alapító ígéreteit kérte számon azon az országon, amely ezeket az ígéreteket ünnepi nyelven régóta magáénak vallotta, de polgárainak jelentős részétől a gyakorlatban megtagadta.
Ezért Martin Luther King jelentősége nem csupán morális nagyságában vagy szónoki erejében állt. King Amerika saját nyelvén beszélt Amerikához. Nem idegen forradalmi mintához nyúlt, hanem az alapító dokumentumok, a Biblia, az alkotmányos jogegyenlőség és a demokratikus ígéret nyelvén kérdezte meg: hogyan nevezheti magát szabadnak egy ország, amely polgárai egy részétől megtagadja a teljes állampolgári méltóságot? A polgárjogi mozgalom radikalizmusa ezért nem Amerika tagadása volt, hanem Amerika ígéreteinek számonkérése.
A Függetlenségi nyilatkozat az emberi egyenlőség és az elidegeníthetetlen jogok nyelvén beszélt, miközben az új köztársaság társadalmi rendje rabszol
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.