Napjaink geopolitikai feszültségeinek tárgyalása közepette rendre előkerül Kalinyingrád városa mint Oroszország legnyugatabbi, stratégiai jelentőségű előretolt bástyája. A térképet sűrűn tanulmányozók számára ráadásul különleges exklávé (külbirtok) helyzete miatt is érdekes lehet a terület. Mindehhez hozzá lehet tenni, hogy a Szovjetunió a II. világháború végén alapvetően balti, ukrán és belarusz területeket szerzett meg nyugaton, amelyek közül csak két kivétel akad: Kárpátalja és Kalinyingrád, mely utóbbi terület a Német Birodalom részét alkotta 1945-ig. Joggal vetődik fel a kérdés: miként került ez a geopolitikai szempontból különlegesen fontos terület a Szovjetunióhoz?
A königsbergi kastély képe, 1895
A Pregel folyó partján, kikötőnek és révátkelőnek egyaránt alkalmas helyen alapították a német lovagok 1255-ben Königsberg várát, melynek közvetlen közelében több település is kialakult (Altstadt, Kneiphof, Löbenicht). Ez utóbbiak fokozatos összeolvadásával jött létre a 18. században Königbserg városa. A vár alapításával közel egy időben e terület vált a samlandi püspökség székhelyévé is, amit máig hirdet az újjáépített königsbergi székesegyház impozáns épülete. A vár II. Přemysl Ottokár cseh király előtti tisztelgésként kapta a nevét (Király-hegy), aki jelentős támogatást nyújtott a német lovagok északi keresztes háborújához. A Magyarországról, a Brassó környéki Barcaságból Mazóviai Konrád lengyel
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
