A modern értelemben vett történettudomány – akárcsak a legtöbb mai bölcsész- és társadalomtudomány – kialakulása, szervezeti és intézményi hátterének megteremtése a 19. századhoz, főleg annak második feléhez, illetve a 20. század elejéhez köthető. Nyugat-Európához képest Magyarországon ez némi, de nem jelentős késéssel következett be. A történészek korábbi széles körű érdeklődését, több szakterülethez kötődését ekkor váltotta fel a kutatásait egy-egy szűkebb, immár kizárólag történeti témára összpontosító historikus típusa. Az egyetemeken gyorsan nőtt a múlt eseményeit vizsgáló tanszékek és az ezeken tanuló hallgatók száma – akárcsak a történelem iránt érdeklődő, főleg középosztálybéli polgároké. Az addig elsődleges politikatörténeti közelítés mellett vagy helyett pedig egyre több historikus vizsgálta a gazdaság, a társadalom és a művelődés múltját.
A grófi rangja ellenére felső középosztálybéli közegben szocializálódott, jó nevelésben részesült Klebelsberg Kuno a hazája történeti fejlődésének megismerését fontosnak tartó értelmiség körében érezte magát igazán otthon. Jogi végzettséget és doktorátust szerzett, ám ifjúkorától igyekezett
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
