Kelet-Európa az európai hatalmi politikában

Először nyilván azt kell tisztázni, mit értünk Kelet-Európán. Manapság nem divatos kifejezés ez. Közép-Európát vagy legalábbis Kelet-Közép-Európát illik mondani. Akik ezt mondják, nem gondolkoznak el ezeken a szavakon. Közép-Európa Németországot és csatlósait jelenti, Kelet-Közép-Európa pedig az első világháború után divatba jött fogalom, Köztes-Európa a német és orosz tömb közé eső kis országokat jelentette akkor, és ma is ezt jelenti sokaknak. Kelet-Európa az én felfogásomban történeti fogalom, ezért határai a történelem során változtak.

Földrajzilag eléggé vegyes képlettel találkozunk. Adva van először a Baltikum, amely például az őstörténeti időszakban egységes kultúrterületet jelentett, csak a későbbi fejlődés során kerültek a különböző alkotórészek különböző történeti zónákba. Adva van – földrajzilag kétségtelenül – Európa közepe táján három medence, a Bécsi-, a Cseh- és a Kárpát-medence, amelyek földrajzi szempontból jól körülhatároltak az őket övező hegyek által. Ugyancsak eléggé körülhatárolható a Balkán, folyók és tengerek által. És végül ott van a nagy sík övezet, amely a Harz-hegységtől az Altajig terjed, több ezer kilométeren át, földrajzilag nehezen tagolhatóan. A történelem során