Ünnepeink sorában vitathatatlanul a legnépszerűbb Jézus Krisztus születésének napja; a szeretet, a békesség és a család ünnepe. Szemben más, az utóbbi évtizedekben elhalványult jelentőségű ünneppel, a karácsony mondanivalója csaknem mindenkiben visszhangot kelt, szokásrendszerét a magyar társadalom legszélesebb rétegei manapság is gyakorolják, sőt időről időre gazdagítják is. Az ünnep fénypontja karácsony vigíliája, a 24-i karácsonyeste vagy szenteste. Ugyanakkor mind a karácsonyi népszokások, mind a keresztény kalendárium, de még a modernebb szokások is a két napnál hosszabb ünnepi időszakhoz kapcsolódnak. A keresztény egyházak naptárai karácsonyi ünnepkörről szólnak, ami a katolikusoknál advent első vasárnapjától vízkeresztig (január 6.), a reformátusoknál a nagyböjt kezdetéig tart.
Karácsonyi képeslap, 1915
A karácsony eredeteA magyar karácsony szó az ősszláv korcun – „lépő”, „átlépő” – szóból származik, ami az európai nyelvek jó részétől eltérően nem a keresztény hagyományra, hanem a téli napfordulóra utal. A szláv nyelvek többségében sem e szóval jelölik a karácsonyt, ám nyelvjárási szinten megőrződött különböző származékai valamiként kapcsolatban állnak a karácsonnyal. Felfedezhető az „év végi nap”, „téli napforduló”, „karácsonyi kalács” jelentés, de több baljós kifejezés is, például: „végóra”, „hirtelen halál”, „pusztulás” stb. Nem
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
