Horvátország

A horvát honfoglalás 640 körülre tehető, de előbb avar, majd frank fennhatóság akadályozta a horvát államiság kifejlődését. (A horvát báni méltóságnév is avar eredetű: Baján avar kagán nevéből származik.) Végül, átmeneti bizánci főség után, Tomislav (910–928) szilárdította meg a korafeudális államalakulatot, aki a pápától királyi koronát is kapott. Az önálló horvát királyság hamarosan Szlavóniára is kiterjesztette fennhatóságát, ám a horvát uralkodóház, a Tirpimir-dinasztia 1091-ben kihalt.

Arról ugyan vita folyik, hogy Horvátország hódítás vagy megegyezés révén került magyar fennhatóság alá – valószínűleg a kettő nem zárja ki egymást –, az azonban tény, hogy az utolsó horvát anyakirálynő I. László testvére volt, s a köréje csoportosuló horvát főurak és a tengerparti dalmát városok támogatták a magyar király trónigényét. László még csak Szlavóniát vette ténylegesen birtokba, Horvátország magyar koronához kapcsolására – a velenceiekkel rivalizálva – utódja, Kálmán kerített sort. Kálmánt, miután a 12 horvát főúri nemzetség képviselőivel egyezséget kötött, horvát királlyá választották, s Tengerfehérváron megkoronázták. Horvátország és Magyarország unióba került