Hollywood

Hollywood látszólag, felszínes megközelítésben bulvártéma, és épp ezért alkalmas arra, amit az Annales-iskola – többek között Marc Bloch és Fernand Braudel – a történetírás egyik legtermékenyebb fogásává tett: egy látszólag könnyed, populáris tárgyon keresztül az egész társadalom mélyszerkezete megmutatható.

Ahogy Bloch a királyok gyógyító érintésén keresztül egy egész kor mentalitását írta le, úgy olvasható Hollywood történetében Amerika fejlődése, mint cseppben a tenger. Nem eseménytörténetet írunk – nem egyes filmek, sztárok vagy botrányok krónikáját –, hanem struktúratörténetet: a tulajdonviszonyok, a termelési mód, a migrációs mintázatok és a kollektív képzetek hosszabb idejű rétegeit vizsgáljuk.

Hollywood nem egyszerűen filmek gyűjtőneve, hanem egy hatalmas gyár, amely, persze, nem tárgyakat, hanem képeket és vágyakat állít elő ipari léptékben. Ha ezt a kettősséget – az iparit és a szimbolikust – végig szem előtt tartjuk, akkor a „filmváros” történeti funkciója sokkal élesebben rajzolódik ki.