A királynék koronázása a veszprémi püspök joga volt. Ennek ellenére II. András felesége, Jolanta esetében az esztergomi érsek végezte a koronázást és a királyné felkenését, amiből jogi vita is keletkezett. A veszprémi püspök jogaiban sértve érezte magát, és orvoslást kért panaszára. Végül az ügy II. Ince pápa elé került, aki pápai bírákat küldött az eset kivizsgálására. Ettől az időponttól kezdve tarthatjuk számon a veszprémi püspök királynékoronázási jogának írásos formában történő kinyilatkoztatását. Ez idáig csupán szokásjogról lehetett szó. A királyné koronázása a királyéhoz hasonlóképpen zajlott, csupán néhány részletben tért el attól.
A házasság és koronázás révén a királyné társa (uralkodótársa) lett a királynak, a hatalom részesévé vált. A királyné hatalmának írott letéteményese a házassági szerződés, melynek révén az uralkodó különböző javakat, anyagi forrásokat bocsátott a királyné rendelkezésére. A házasságkötés előtt megfogalmazott házassági szerződésekben hitbér és jegyajándék címén kaptak a királynék jelentős területeket és pénzösszegeket, melyek többnyire nem – vagy csak részben – személyre szóló tulajdonaik, hanem a méltóságukhoz kötött javak voltak.
A királynéi javakat három csoportba sorolhatjuk: a méltósághoz kötött javadalmak; a hitbér és a jegyajándék címén kapott
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
