A magyar parlament a dualista korszakban élte egyik virágkorát. Bár a rendi országgyűlést népképviseleti parlamentté az 1848-as áprilisi törvények alakították át, ennek hosszabb távú működésére csak a kiegyezést követően kerülhetett sor. A magyar képviselőház a dualizmus idején magas színvonalú viták és éles szócsaták mellett időnként sekélyes obstrukció színterévé vált, ám az kétségtelen, hogy a nyilvános közélet legfontosabb helyszíne volt. Deák Ferenc, Eötvös József báró, Andrássy Gyula gróf, Tisza Kálmán, Apponyi Albert gróf, Irányi Dániel, Wekerle Sándor, Szilágyi Dezső, Széll Kálmán, Tisza István gróf vagy ifjabb Andrássy Gyula gróf közéleti tevékenységének elsősorban a magyar képviselőház adott helyet. De hogyan kerültek a parlamentbe ők és kevésbé kiemelkedő képviselőtársaik? Hogyan zajlottak a korszak országgyűlésiképviselő-választásai és kik szavazhattak? Milyen csalásokra és szabálytalanságokra került sor? Mi volt a választások tényleges tétje az adott politikai rendszerben?
Az 1848. áprilisi törvények lefektették a népképviseleti országgyűlésbe jutás szabályait, megnehezítették az uralkodó számára, hogy parlament nélkül kormányozza az országot, így például korlátozták a királyi jogköröket az országgyűlés feloszlatásával és berekesztésével kapcsolatban, illetve kötelezővé tették az új választások megtartását a ház feloszlatását követő három hónapon belül.
ErősPróbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
