1944 tavaszán a Honvéd Vezérkar főnöke, Vörös János vezérezredes bizakodóan jelentette ki, hogy a Kárpátokban a szovjet haderő előrenyomulása (német segítséggel) hosszabb ideig feltartóztatható. A magyar hadvezetés abban reménykedett, hogy a Balkánon partra szálló angolszász haderő előbb ér a Kárpát-medencébe, mint a Vörös Hadsereg. A vezérkar főnöke magabiztos volt, hiszen Magyarországot a Szovjetunió és Románia felől a Keleti-Kárpátokban 1940-től kiépített Árpád-vonal védte.
A magyar „Árpád” erődrendszer, szemben a francia Maginot-vonallal, nem a merev területmegtartásra, hanem a folyamatos ellentámadásra épült. A nagy létszámú, gépesített csapatokkal szemben a kicsi erővel rendelkező védő fél csak úgy tudott sikeresen ellenállni, ha egy erődszázad a völgy bejáratához szögezte az ellenség utánpótlását, és engedte, hogy az ellenség a hegyeken keresztül tovább támadjon az erődszázadok mögött 10–15 kilométerre védő határvadász zászlóalj támpontja felé. Közben egy határvadász portyázó század utóvédharcban ellövette a támadók lőszerét. Így az erődszázadot megkerülő, de utánpótlás nélkül maradó nagy tömegű gyalogságot a határvadász-zászlóalj megállíthatta és kisöpörhette a völgyből. Az erődszázadot az ellenség nem tudta sem tüzérségi tűzzel, sem repülőcsapásokkal megsemmisíteni, s az ellenséges gyalogság lerohanása ellen is védve volt.
Az Árpád-vonal napjainkban is megtalálhatóPróbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
