Köztes-Európa egy gumifogalom, amely észak–déli irányban a Balti-tengertől az Égei-tengerig terjed. Nyugati határait a mindenkori német birodalom, keleti határait a mindenkori orosz/szovjet birodalom területi kiterjedése határozza meg. A szovjet állam határai – 70 éves története során – Köztes-Európa irányában három nagy hullámban változtak meg.
Az első hullám a versailles-i békerendszer kialakulásához és megszilárdításához köthető. A lengyel–szovjet háborút lezáró rigai béke (1921. március 18.) befejezte azt a folyamatot, melynek során az orosz államtest jelentős területi veszteségeket (Lettország, Litvánia, Észtország, Besszarábia stb.) szenvedett.
A második hullámot a Molotov–Ribbentrop-paktum megkötése indította el. Ebben a két nagyhatalom felosztotta egymás között Köztes-Európát. Ennek gyakorlati megvalósítása során mind a Harmadik Birodalom, mind a Szovjetunió jelentős területeket szerzett meg.
A harmadik hullámot a II. világháború győztes befejezése hozta el a Szovjetunió számára. Ekkor a Szovjetunió Köztes-Európában mindazon területeket, melyeket az Orosz Birodalom 1918. évi összeomlásának következményeként vesztett el, visszacsatolta. Sőt Königsberg, Kelet-Galícia, Észak-Bukovina és Kárpátalja elfoglalásával olyan területeket is birtokba vett, amelyek nem voltak a cári Oroszország részei.
Német tisztek üdvözlik a szovjet-orosz delegációt Breszt-Litovszk vasútállomásán. Fekete kucsmában Lev Kamenyev látható, 1918. január 7.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
