Bethlen Gábor

Bethlen Gábor azok közé az emberek közé tartozott, akikkel szemben senki nem marad közömbös. Kortársai vagy határtalanul tisztelték, vagy gyűlölték őt. Talán éppen azért lehetett nagy hatású egyéniség, mert nem igyekezett hatni. Hiányzott belőle a nyilvánosság előtt sokat szereplő politikusoknak az a szokása, hogy mindig az éppen adott közönséget akarják lenyűgözni. Kérdés, le akarta-e nyűgözni a közönséget egyáltalán. Úgy tűnik, inkább közömbösen hagyta mások véleménye. Nem törődött vele, mert mindenekelőtt realista volt. Ha el akart érni valamit, csak a cél foglalkoztatta. Nem engedett teret másodrendű szempontoknak, személyes érzékenységnek vagy a környezete elmarasztalásának. Akár csekély, akár nagy jelentőségű ügyről volt szó, lényegében egyformán járt el: kijelölte a saját véleménye szerint ésszerű eszközöket, és alkalmazta azokat. Az eszköz akármi lehetett, teológiai beszélgetés vagy hazugság, diplomáciai tárgyalás vagy a partner leitatása, kézfogás a hadsereg egyik egységének minden tagjával vagy a trágárságig terjedő szidalmazásuk. Az eszköz kiválasztásánál sok szempontot mérlegelhetett, de az az aggodalom bizonyosan nem volt közöttük, hogy milyen érzéseket