1848 tavaszán gyökeresen átalakult a magyar törvényhozás szerkezete. A rendi képviselet átadta a helyét a népképviseletnek: immáron nem a születési előjogok, hanem a vagyoni és jövedelmi viszonyok, illetve a képzettség alapján dőlt el, hogy kik és kiket választhatnak meg. Noha a választójogi törvényben a társadalmi béke fenntartása érdekében maradt néhány rendies elem, összességében az új rendszer szinte gyökeres szakítást jelentett a korábbi, több évszázados modellel.
A magyar országgyűlés megnyitása 1848. július 5-én Pesten, a Vigadó épületében. Az emelvényen István nádor és a Batthyány-kormány tagjai láthatók. Az épület 1849 májusában, Buda ostroma alatt megsemmisült, ugyanis Heinrich Hentzi vezérőrnagy, a budai Vár parancsnoka a pesti Duna-sor más épületeivel együtt szétlövette. Borsos József és August Pettenkofen színezett litográfiája. Bécs, 1848
1848 előtt a magyarországi képviseleti rendszer rendi jellegű volt – a Magyar Királyságban kétkamarás, az Erdélyi Nagyfejedelemségben egykamarás országgyűlés hozta a törvényeket, amelyek az uralkodó szentesítése révén váltak jogerőssé. Ugyanakkor az országgyűléseken csak a kiváltságos rendek voltak képviselve (nemesség, papság, szabad királyi városok), az ország lakosságának mintegy 80-85%-át alkotó jobbágyparaszti népesség semmilyen politikai képviselettel nem rendelkezett. Az országgyűléseket elvileg háromévente kellett összehívni, ami a Magyar Királyságban 1825 után meg is történt, Erdélyben azonban
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
