Az államok határai az államterületet veszik körül, az államterület azonban valójában egy térség, amelynek háromdimenziós kiterjedése van, és csak megszokásból használjuk a terület kifejezést. Mivel a határ ezt a térséget veszi körül, a határ sem egy vonal, hanem kétdimenziós felület. Az államterület tehát lefelé és felfelé is terjed, lefelé elvileg a Föld középpontjáig, felfelé a légtérben pedig a nemzetközi jogban eddig pontosan még meg nem határozott magasságig, mely a gyakorlatban kb. 80-100 km magasságot jelent. Az államterület tehát egy abszolút szabálytalan, kúpszerű képződmény, melynek csúcsa elvileg a Föld középpontjában van. A határ ennek megfelelően egyrészt a „kúpnak” a palástját, a légtér fölött pedig a kúp alapját jelenti, mely utóbbi – a Föld görbült felszíne miatt – a geometriában gömbsüvegnek nevezett képződményt jelent. A gömbsüveg felett a világűr terül el, mely nem tartozik egyetlen államhoz sem.
Az államhatár tehát nem szükségképpen államok között húzódik, minden állam határos a világűrrel is, melyet a nemzetközi jogban mindenki által szabadon használható területnek tekintenek. Vannak olyan államok is, amelyek semmilyen más állammal nem határosak. A Föld középpontja ugyan elvileg valamennyi állam közös határpontja, de mivel a Föld belseje
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.