A polgárháború utáni Egyesült Államokban nemcsak a gazdaság növekedett rohamos ütemben, hanem a gazdasági hatalom természete is jelentősen megváltozott. Olyan nagyvállalati világ jött létre, amelyhez képest a 18. századi köztársasági intézmények már jelentéktelennek és erőtlennek bizonyultak. A Gilded Age Amerikáját egyik oldalról páratlan termelékenység, technikai átalakulás és élénk társadalmi mozgások jellemezték, másik oldalról a trösztök, monopóliumok, korrupciós alkuk és politikai befolyásszerzés új színterei nyíltak.
A közvéleményt mindenekelőtt az foglalkoztatta, miként tehetett szert Rockefeller, Carnegie, Vanderbilt vagy Morgan addig elképzelhetetlen méretű vagyonra. A korszak történeti jelentősége azonban ennél mélyebb rétegekben ragadható meg: hogyan tud egy szabadságra, tulajdonra és vállalkozásra épülő köztársaság válaszolni a magánhatalom új formáira? A progresszív reformok, a trösztellenes törvények, Theodore Roosevelt politikája, Wilson szabályozó intézményei, majd később a New Deal államépítése mind ugyanarra a dilemmára vezethetők vissza: miként lehet megőrizni a kapitalizmus energiáját, miközben politikai és jogi korlátok közé kellene szorítani annak túlhatalmát?
Az olajcsászár: Rockefeller koronája vasutakból. Karikatúra a Puckból, 1901. február 27.Rockefeller dollárjeles hermelinpalástban egy „STANDARD OIL” feliratú tartályon áll; fején hatalmas korona,
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
