1922-ben, alig néhány évvel az ország történetének talán legsúlyosabb veresége és vesztesége után, Klebelsberg Kuno kultuszminiszter egy mondatban foglalta össze hitvallását: „A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét naggyá.” A kijelentés nem puszta retorikai fordulat volt. Klebelsberg számára a kultúra nem elvont szellemi tartományt jelentett, hanem intézményeket, falakat, tantermeket, ablakokat és iskolapadokat – mindazt, ami kézzelfogható módon formálja egy nemzet mindennapi életét.
Az alábbiakban arra a kérdésre keressük a választ, miként vált az építészet a nemzetnevelés nyelvévé, és hogyan formálta át a magyar vidék arculatát az iskola mint intézmény és mint épített forma. A Klebelsberg-féle iskolaépítési program ugyanis nemcsak tantermeket hozott létre, hanem egy új térbeli és társadalmi rendet is kijelölt: a tudás várait, amelyek a legkisebb falvakban és a legtávolabbi tanyákon is a jövő ígéretét hordozták.
A szerző maga is egy gróf Klebelsberg Kuno egykori kultuszminiszter által a helyi tanító számára 1927-ben emeltetett épületben lakik Hidegkúton, annak szellemisége és történeti emlékei között.
A trianoni Magyarország nemcsak területének kétharmadát veszítette el, hanem oktatási infrastruktúrájának jelentős részét is.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
