„Könnyebb a tevének a tű fokán átjutnia, mint a gazdagnak Isten országába bejutnia.” Kétezer éve idézzük ezt a mondatot, és kétezer éve próbáljuk kimagyarázni. A nagy vagyont minden korban csodálták, ugyanakkor gyanakodva is nézték. Egyik érzés sem tudta kioltani a másikat. De mit jelentett gazdagnak lenni? Miből állt a vagyon, mire lehetett használni, és mi maradt belőle?
Krisztus és a gazdag ifjú, Heinrich Hofmann festménye, 1889. A festmény ma a New York-i Riverside Church tulajdona. A templomot ifjabb John D. Rockefeller építtette. Krisztus kitárt karral a háttérben kuporgó szegények felé mutat, míg a hímzett palástot viselő ifjú lesütött szemmel, tétován áll, mintha már indulna. A festő azt a pillanatot választotta, amely a történetben a leghosszabb: a kérés és az elfordulás közöttit. Márk evangéliuma ehhez egy mondatot fűz, amelyet a gazdag ifjú történetének idézésekor ritkán említenek: Jézus „rátekintett, és megszerette őt”. A kép nem ítél: Krisztus tekintetében nincs harag, a szomorúság az ifjúé. Ő is tudja, hogy amit kérnek tőle, az a legnehezebb. A kép ugyanabban az évben készült, amelyben egy skót takácsfiúból lett amerikai acélmágnás arról írt esszét, hogyan kell gazdagon élni és szegényen meghalni. Hofmann ifjúja elfordul a vagyona miatt; az acélmágnás nem fordult el, de nem is mondott le a vagyonáról – saját belátása szerint akarta odaadni. A két válasz között kétezer év gondolkodása feszül a gazdagságról.
A
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért,
és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem
rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide:
REGISZTRÁCIÓ.
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha
még
nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.