A Habsburg-dinasztia uralma idején Magyarország mindvégig arra törekedett, hogy biztosítsa – többé-kevésbé törvények által körvonalazott – önállását, belső kormányzásának rendjét, s részesüljön a rendi struktúrában is kívánatos gazdasági-társadalmi fejlődésből. Jól tudjuk, hogy milyen eredményekkel jártak a magyar rendi-alkotmányos elképzelések és az osztrák-német, tehát a Habsburg-hatalom akaratát kifejező abszolutisztikus és birodalmi centralizációs törekvések összecsapásai.
Abszolutizmus kontra polgári alkotmányosságMária Terézia uralkodásának második felében és II. József alatt már az abszolutizmust felvilágosodással társító Habsburg-hatalom került összeütközésbe a rendi alkotmányossággal. Mindezzel talán meg is birkózott volna, ha nem tesz szert egyre nagyobb jelentőségre – a francia forradalom következtében is – a felvilágosodás államelmélete. Immár nem csupán a rendi alkotmányosság és az uralkodói – esetleg felvilágosult – abszolutizmus között adódott választási lehetőség, hanem a rendi alkotmányosság és minden rangú abszolutizmus, illetve a polgári alkotmányosság világa között,
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
