A pesti nő a sajtó tükrében

A pesti nő a századfordulón még elsősorban feleség volt. A szolgálókat és az egyre nagyobb számú gyári munkásnőket nem számítva, háziasszonyként tevékenykedett a családban. A kispolgárságtól felfelé már háztartási alkalmazottak segítették. Így a nők kilátásai az egyéni életvitelre nem voltak kedvezőek. Kitörési lehetőségeknek a színésznői, a műlovarnői vagy a tanítónői foglalkozások kínálkoztak. Az új század küszöbén azonban új utak nyíltak az önállóbb életformára törekvő hölgyek számára. a következőkben ezen eshetőségeket kívánjuk bemutatni a sajtó tükrében. A válogatás a múlt század utolsó évében, 1900-ban megjelent lapok alapján készült.

Már női hallgatókat is felvettek a pesti egyetemre, olvashatjuk a Magyar Bazár című divatlapban: A jelen tanévben 18 nő tanult a tudományegyetem bölcsészeti fakultásán... mind érettségi alapján vétettek fel az egyetem rendes tanulói közé; közülük négyen ... polgári iskolákra képesített tanítónők, s az Erzsébet Nőiskola kötelékébe tartoznak. Az első magyar női orvos Hugonnai Vilma grófnő volt, de ő még Zürichben szerezte diplomáját. A Tutsek Anna írónő által szerkesztett Magyar Lányok című lap viszont arról számolt be, hogy Steinberger Sarolta kisasszony az első fiatal leány, aki Budapesten kezdte és végezte az egyetem orvostani kurzusát és itt szerezte meg az orvosi oklevelet. Nem lehetett könnyű dolga, mint ahogy Paulas Erika építészkisasszonynak sem, aki nagy küzdelmek után megszerezte az építészeti oklevelet. Sok ellenséges indulattal kellett megküzdenie. A Magyar Lányok szenzációként tudatja, hogy Murányi Vera személyében megismerhettük az első gyógyszerész-kisasszonyt Magyarországon.

Herczeg Ferenc író színvonalas lapjából, az Új Időkből szerezhetünk tudomást arról, hogy báró Huszár Bella festőművésznő, aki lakberendezéssel is foglalkozott, a Bulyovszki utcában festőtanfolyamot nyitott hölgyek számára, a tanítványai valamennyien a legalaposabb oktatásban részesülnek. Ugyanitt olvashatjuk, hogy Fadrusz Jánosné, a nagy szobrász felesége művészi szőnyegszövéssel foglalkozik a budai Naphegyen berendezett műtermében. Stróbl Zsófiának, a neves szobrász Stróbl Alajos testvérének a festészet terén elért eredményeit a Magyar Bazár méltatta: A művésznő ritka tehetsége és mélységes kedélye megragadóan nyilatkozik meg ... bizonyítja, hogy a női ecset is képes a magasabb feladatok megoldására.

Schleiminger Bellának az irodalomtörténet terén aratott sikeréről az Új Idők adott hírt: A Kisfaludy-társaság Somogyi-jutalmát egy fiatal hölgy nyerte el, megírta Balassa Bálint életrajzát, oly kitűnően, hogy egy ideig, míg a jeligés levelet ki nem bontották, egyik híres írónkat vették a tanulmány szerzőjének. Sokan oktattak a korabeli nők