A sörkultúra első biztos nyomai Európa-szerte, így hazánkban is kolostorokhoz kapcsolódnak. Ha egy 1086-os hiteles oklevél Bakonybél egyik birtokának határában komlóvölgyet említ, és olyan apátsági szolgálónépeket, akik malátát áztattak, biztosak lehetünk benne, hogy a monostor valamelyik birtokán főztek sört. Bajor szerzetesek a 8. század derekán már biztosan használtak komlót a sörkészítéshez, s a bakonybéli közösség alapítását kezdeményező Szent Günter bajor földről érkezett Magyarországra.
Bár a 820 körül készült, Sankt Gallen-i monostoralaprajz szerint az ideális apátságban sörfőző ház is működött, nem tudjuk, hogy a középkori Pannonhalmán épült-e ilyen létesítmény. Azt viszont igen, hogy szolgálónépeik a kezdetektől szállítottak sört a szerzetesi közösségnek.
A török kiűzése után a főapátság alatti mezővárosban braxatoriumot alapítottak, s az itt főzött ital 5%-át minden évben a monostor használta fel. A sört német származású telepesek főzték, a termelést felügyelő szerzetesek szintén német ajkúak voltak.
A főapátság Zsoldos Xavér bencés szerzetes 1767. évi akvarelljén
A középkori Magyarországon az egyházi intézményeket szolgálónépeik látták el sörrel. Margit úrnő 1152. évi végrendelete például három család kötelességévé tette, hogy halálának napján minden évben húsz vödör sört szállítsanak a monostorba. Egy Apos nevű előkelő 1210-ben egy Ölbőn élő szolgáját kötelezte arra, hogy
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
