A magyar honvédsereg 1849. március 11. és május 21. között, tíz hét leforgása alatt visszafoglalta az ország nagy részét az 1848 decemberében és 1849 januárjában még győztesen előrenyomuló cs. kir. hadseregtől és szövetségeseitől. Előbb Erdély, majd a Délvidék nagy része került magyar kézre. 1849 áprilisában a dicsőséges tavaszi hadjáratban a honvéd fősereg a Vág, illetve a Rába vonaláig szorította vissza a cs. kir. fősereget, majd május 21-én visszafoglalta Buda várát is.
Alig egy hónappal később Ausztria, immáron az orosz nagyhatalom fegyveres segítségével, újabb támadást indított az időközben függetlenségét kimondó magyar állam eltiprására. Az intervenció megindulását követően bő két hónappal valamennyi magyar mozgó sereg kapitulált vagy szétoszlott, az erődök és várak többsége pedig szintén megadta magát vagy ostromzár alá került. Az eseményeknek ez az alapvető fordulata sokkszerűen érte a kortársakat, s előbb Görgei Artúr, a magyar fővezér árulásának tulajdonították a katasztrófát, majd az idő múlásával újabb és újabb magyarázatok születtek az összeomlás okairól.
A hajótörött deszkája. A zsarnokság szikláján hajótörést szenvedett európai demokrácia utolsó reménye Magyarország. Ismeretlen olasz mester acélmetszete
Szemere Bertalan, a második független felelős magyar kormány miniszterelnöke és belügyminisztere a budai Vár visszavételének hírét bejelentve a következőket mondta
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
