A középkori Magyar Királyság intézménye

Valóban, sokan zavarba kerülnének, ha meg kellene határozniuk, hogy mi a különbség a középkori és a mai állam között, azonkívül hogy az előbbi királyság, ez utóbbi meg köztársaság. Tankönyveink és a történeti szakmunkák is – eléggé el nem ítélhető módon – államról szoktak beszélni a sumérok és a korai egyiptomiak óta, megfeledkezve ezzel nagyon lényeges változásokról, amelyek a politikai rendszerek fejlődésében végbementek. Van ugyanis egy hatalmas választóvonal valamikor az újkor kezdetén, a 17. század körül, amikor létrejön a tulajdonképpeni állam, vagyis az, amit ma értünk alatta. Ekkor alakul ki az elképzelés arról, hogy milyen az ideális politikai rendszer, s ehhez igazodik a politikai gyakorlat is. Ez a modern politikai szervezet először Hollandiában jött létre, s az állam szó is a hollandok révén került be a nemzetközi jogi terminológiába. Tehát a középkorban még szavunk sem volt rá, hazánkban a nyelvújítók alkották meg az 1800-as évek elején a latin status és a német Staat szó magyarításaként az államot.

A fogalom használata akkor vált igazán elterjedtté, amikor az európai abszolút monarchiák élére olyan uralkodók kerültek, mint például Magyarországon Mária Terézia, majd II. József, akik elfogadták a modern államtan legfontosabb tanítását, miszerint az uralkodónak az ország közjava érdekében kell tevékenykednie, és az, ami fölött uralkodik, semmilyen értelemben nem az ő tulajdona. A modern államfogalom a forradalmak korában jött létre. A leglényegesebb lépés a francia