A kerekasztal lovagjai

Geoff­rey of Mon­mo­uth a 12. szá­zad har­min­cas évei­ben fe­jez­te be Hi­sto­ria Re­gum Bri­tan­niæ cí­mű munkáját, amit sa­ját be­val­lá­sa sze­rint tör­té­ne­ti mű­nek szánt és fő for­rá­sa­ként egy – azóta el­kal­ló­dott – „brit [va­ló­szí­nű­leg bre­ton – R.O.] nyel­ven írt ősi köny­vet” ne­ve­zett meg. A szer­ző po­li­ti­kai cél­ja a walesi nép ősei, a kel­ta bri­tek tet­tei­nek di­csőí­té­se és a szi­ge­tet meg­tá­ma­dó szá­szok el­le­ni hő­si helyt­ál­lá­suk do­ku­men­tá­lá­sa. Ar­thur ki­rály fi­gu­rá­ja eb­ben a kon­tex­tus­ban nem a ké­sőb­bi iro­da­lom­ból is­mert, cso­dá­la­tos ka­lan­dok­ra vá­gyó, gá­láns lo­vag­ki­rály­ként, ha­nem hős had­ve­zér­ként, igaz­sá­gos ki­rály­ként raj­zo­ló­dik ki.