A győzelem ára

A Szovjetunió hatalmas katonai erőfeszítései a II. világháborúban és jelentős hozzájárulása a hitleri Németország feletti győzelemhez alapjaiban változtatták meg az ország helyét a nemzetközi politikában. Ahogyan Vjacsesz­lav Molotov, a legfelső szovjet vezetés egyik meghatározó személyisége mondta 1946-ban: „A Szovjet­unió ma a Föld egyik leghatalmasabb országa. Ma a Szovjetunió nélkül a nemzetközi kapcsolatok egyetlen fontos kérdése sem dönthető el.”

Ennek az új helyzetnek az egyik megkerül­hetet­len eleme volt, hogy a Szovjetunió a hadisikerek révén Kelet-Közép-Európában nemcsak komoly befolyásra tett szert, de ténylegesen is annektált egyes területeket, mind itt, mind a Távol-Keleten, amivel számottevően erősítette birodalmi státusát és nem utolsósorban biztonság­érzetét. Jól kifejezte ezt Sztálin sokat idézett definíciója a háborúk megváltozott jellegéről: „ha valaki területeket foglal el, ezekre a területekre rákényszeríti saját társadalmi rendszerét. Ahová a hadserege eljut, ott saját rendszerének szerez érvényt.”

A győzelemnek azonban komoly ára volt, nem csupán a háborúban, hanem a „hátországban” is, miután a „birodalomban” megkerülhetetlen társadalmi, gazdasági és demográfiai kihívásokkal kellett szembenézni. Annál is inkább, mert a háború a hatalmas pusztítások, emberveszteségek, nélkülözések mellett felnyitotta annak a sok százezer szovjet polgárnak a szemét, aki fogolyként, katonaként megjárta Euró­pa országait vagy megszállóként szembesült egy másik világgal.