A földkerekség meghódítói

46 áprilisában – majdnem pontosan két évvel meggyilkolása előtt – Iulius Caesar emlékezetes diadalmenetet tartott Rómában. Ez alkalommal négy győzelmet ünnepelhetett: a gallok elleni háborúk lezárását, Egyiptom megbékéltetését, a pontusi Pharnakés legyőzését, valamint a numidiai Iuba felett aratott diadalt. Három kontinens – négy győzelem. Nem csoda, ha a pénzverésért felelős háromfős testület egyik buzgó és feltétlen Caesar-hű tagja, Titus Carisius egyebek között egy olyan ezüstdenariust is veretett, amelynek előlapján Roma istennő portréja szerepelt harci sisakban, hátoldalán pedig egy-egy földgömb, jogar, bőségszaru és kormánylapát.

E jelképek megfejtése egyetlen rómainak sem okozhatott különösebb gondot: a pénzérme szimbólumai Rómának az egész világ feletti uralmát jelezték, ami a szerencse istenasszonyának (Tükhé/Fortuna) kedvezéséből – az ő jelképe a kormánylapát – a jogarral szimbolizált római jogrend uralmán keresztül a bőséget és a jólétet hozta el a világ egésze számára. Persze a Caesar seregei által legyilkolt és rabszolgává tett gallok, egyiptomiak, pontusiak és numidák milliói bizonyára másként látták a „jólétet” és a „jogrend uralmát”, mint a rómaiak.