A dekorativitás hatalma

A 20. század elején Kuba politikai függetlenségre tett szert, ám gazdaságilag és kulturálisan szorosan kötődött az Egyesült Államokhoz. A spanyol gyarmati uralmat követő társadalmi átalakulás demográfiai és urbanizációs robbanással járt együtt. A korabeli Havanna nemcsak a nemzeti identitás keresésének vált terepévé, hanem a modernizáció, a gazdasági elit felemelkedése és a városfejlesztési kísérletek színtere lett.

E fejlődési folyamatnak különösen látványos hordozója volt az art deco, amely egyszerre jelentett esztétikai választ, társadalmi státuszszimbólumot és egy új korszak vizuális kifejeződését. A geometrikus formák, a modern anyaghasználat, a díszítőművészet és az ipari formavilág összhatása éppoly tökéletesen tükrözte a városi elit modernitás iránti vágyát, mint a politikai vezetés presztízsteremtési törekvéseit.

Az El Vedado városrész ebben a folyamatban nem csupán résztvevő, hanem meghatározó szereplő lett. A tágas sugárutak, a modern villák, a reprezentatív középületek és a funkcionalista megoldások egy olyan társadalmi osztály vizuális lenyomatai, amely az eklektikus gyarmati örökségen túllépve a formák fegyelmezettsége, a modern luxus, a haladás felé fordult. Az életformában bekövetkező változásokat virágzó klubélet fejezte ki: épült golfklub, teniszklub, és létrejött a Country Club Park is – ezek a városi elit életmódjának részévé váltak, és teret adtak a reprezentációnak a közösségi térben is. Mindez nem maradt elszigetelt jelenség: az art deco stílus – ha különböző intenzitással is – átitatta egész Havanna városképét, és Kuba kulturális önreprezentációjának egyik meghatározó nyelvévé vált.