Hitler 1928. július elején visszatért a hónapokkal korábban kibérelt obersalzbergi Wachenfels-házba.
Feltehetően – 1926 nyarához hasonlóan – magántitkárnőjének, Hertha Freynek diktálta írógépbe a külpolitikai elképzeléseit rögzítő szöveget, amelyet a Mein Kampf folytatásának tekintett.
A kézirat 239 lapja első példányos, a maradék 86 lapja pedig másodpéldányos leiratban maradt fenn, de Hitler életében nem jelent meg.
A szövegből kiderül, hogy kiadandó könyvnek s nem titkos leiratnak készült, ám a kéziraton a diktálás után semmiféle olyan átdolgozás, felülvizsgálat vagy korrektúra nem történt, mint az előző kötetek esetében.
Hitler a Mein Kampf második kötetében már beszélt külpolitikai elképzeléseiről, s két eszmefuttatásban érintette a német szövetségi politikát. Ezek alapgondolata szerint Németországnak Nagy-Britanniával és Olaszországgal kell szövetkeznie, hogy a Franciaországgal szembeni konfliktusban felemelkedjen a kontinensen, s végül Kelet-Európában új „életteret” szerezzen, alapvetően a Szovjetunió rovására. Nézetét tudatosan ütköztette az 1923 óta hivatalban lévő Gustav Stresemann birodalmi külügyminiszter politikájával, aki a Franciaországgal való megbékélésre és Németország belépésére törekedett a Népszövetségbe (1926).
A Szovjetunióhoz fűződő viszonyban szintén a megegyezés volt a birodalmi kormány célja, amely az 1926. évi berlini barátsági szerződésben mutatkozott meg. Stresemann a német társadalom többségéhez
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
