rubicon

Zsidók a középkori Magyarországon

22 perc olvasás

Az Ár­pád-ko­ri zsi­dó­ság zö­me min­den va­ló­szí­nű­ség sze­rint nyu­gat­ról ke­res­ke­dő­ként ke­rült az or­szág­ba. A Kár­pát-me­den­cén ke­resz­tül ve­ze­tett ugyanis a Né­metor­szá­got a ki­je­vi Russzal össze­kö­tő egyik fon­tos ke­res­ke­del­mi út­vo­nal, az oro­szok­kal foly­ta­tott ke­res­ke­de­lem nagy ré­szét pe­dig ek­kor a zsi­dók bo­nyo­lí­tot­ták le. A 10. szá­zad ele­jé­ről szár­ma­zó raf­fel­stet­te­ni vám­sza­bály­zat (ez a vám­hely Auszt­riá­ban, a Du­na mel­lett fe­küdt) em­lí­ti a „ke­res­ke­dő­ket, azaz zsi­dó­kat és más ke­res­ke­dő­ket”, akik­nek fő áru­cik­ke a rab­szol­ga. 965-ben ma­gyaror­szá­gi zsi­dó ke­res­ke­dők­ről van tudomásunk, akik rab­szol­gá­kat vá­sá­rol­tak a prá­gai vá­sá­ron.

Egy 11. szá­za­di for­rás­ban már main­zi és re­gens­bur­gi zsi­dók­ról ol­va­sunk, akik Ma­gyaror­szág­gal ke­res­ked­nek, ne­mes­fé­met és re­zet visz­nek in­nen a Né­met Bi­ro­da­lom­ba. A szá­zad vé­gén két, Oroszor­szág­ból ha­za­fe­lé tar­tó re­gens­bur­gi zsi­dó sze­ke­ré­nek a ke­re­ke szom­bat elő­es­té­jén el­tört, ők mégis be­men­tek a kö­ze­li Du­na men­ti ma­gyaror­szá­gi te­le­pü­lés­re, és ez­zel meg­szeg­ték a sab­bat előírá­sát. Ez a te­le­pü­lés, ahol zsi­na­gó­ga is állt, fel­te­he­tően Esz­ter­gom volt. 

Az egyik fő út­vo­nal te­hát a Du­na völ­gye le­he­tett. Egy má­sik út Olaszor­szág­gal kö­töt­te össze Ma­gyaror­szá­got. Ez Stá­jeror­szá­gon és Ka­rin­tián át ve­ze­tett, ahol szin­tén lé­tez­tek zsi­dó te­le­pü­lé­sek. Az egyik Völ­ker­markt volt, ame­lyet ko­ráb­ban la­ti­nul Fo­rum iu­de­o­rum­nak, azaz Zsi­dó­vá­sár­nak ne­vez­tek. Itt őriz­nek egy 1130-ból szár­ma­zó zsi­dó sír­kö­vet. Ez egy Shab­ba­tai ne­vű hit­köz­sé­gi elöl­já­róé volt, aki a felirat sze­rint Ma­gyaror­szá­gon szen­ve­dett már­tír­ha­lált.

Nem­csak a tá­vol­sá­gi ke­res­ke­de­lem­ben te­vé­keny­ked­tek, ha­nem sze­re­pet ját­szot­tak a bel­ke­res­ke­de­lem­ben és más­sal is fog­lal­koz­tak. Ko­rai tör­vé­nyeink­ből és for­rá­saink­ból ér­de­kes kö­vet­kez­te­té­se­ket le­het le­von­ni. A zsi­dó ke­res­ke­dő­ket so­kan kon­ku­ren­ciá­nak érez­het­ték, ezért I. Bé­la ki­rály (1060– 1063) a he­ti pia­co­kat a Szent Ist­ván-kor­ban meg­szo­kott vá­sár­nap­ról szom­bat­ra he­lyez­te át, ami­vel gya­kor­la­ti­lag ki­zár­ta on­nan a zsi­dó­kat. 

Je­len­lé­tü­ket Szent Lász­ló (1077– 1095) és Kál­mán (1095–1116) ki­rá­lyok tör­vé­nyei is jel­zik.

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.