rubicon

Zrínyi Miklós

1620–1664
23 perc olvasás

Zrínyi Miklóst elsősorban a költő és hadvezér epitheton ornansa különbözteti meg dédapjától, a hasonnevű szigetvári hőstől. S valóban, hősi eposzát korának kiemelkedő irodalmi alkotásaként tarthatjuk számon, katonai talentumát pedig Európa-szerte ismerték és értékelték, igaz, a bécsi udvarnak még ez sem volt elegendő, hogy rábízza a török elleni hadjárat fővezérségét. Mindemellett kevésbé ismertek politikai érdemei. Távlatosan gondolkodó, egész nemzetéért felelősséget érző politikus volt. Programadó műveiben egyaránt foglalkozott a nemzeti királyság eszményével és a török kiűzésének feltételeivel. Ám hiába volt választott jelmondata: Sors bona, nihil aliud – Jó szerencse, semmi más –, nem a tehetségnek, hanem a szerencsének volt híján, amikor a kursaneci erdőben elbánt vele egy vadkan.

Zrínyi Miklós 1620. május 1-jén született. Családja Horvátország legtekintélyesebb famíliái s egyben a királyi Magyarország legvagyonosabb birtokosai közé tartozott, melynek politikai és gazdasági kapcsolatrendszere túllépett az országhatárokon is. Apja, Zrínyi György 1622-ben ért politikai pályája csúcsára, amikor az uralkodó, II. Ferdinánd horvát bánná nevezte ki. Amikor az apa 1626-ban meghalt, már az édesanya, Széchy Magdolna sem élt, ezért a Zrínyi gyermekek – Miklós és az 1621-ben született Péter – neveltetéséről gyámi tanács gondoskodott. Az öt gyám közül Sennyey István váci püspök intézte közvetlenül a Zrínyi-árvák ügyeit, a háttérben azonban, a fő irányok megszabásában egészen biztos, hogy Pázmány játszott döntő szerepet.

A felkészülés évei

A gyámi tanács rendelkezése értelmében 1628 őszétől Zrínyi Miklós és Péter a jezsuiták híres grazi

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.