Zrínyi kirohanása

Jo­hann Pe­ter Krafft, a je­les, né­met szár­ma­zá­sú bé­csi fes­tő, aki Pá­rizs­ban Jac­qu­es Louis Da­vid­nál, a fran­cia klasszi­ciz­mus mes­te­ré­nél ta­nult, Bécs­be vissza­tér­ve 1828-ban a Bel­ve­de­re Kép­tár igaz­ga­tó­ja lett, ami csak to­vább nö­vel­te elis­mert­sé­gét. Zrínyi kirohanása című festménye meg­ren­de­lés­re ké­szült, amely ké­sőbb alap­ve­tő fon­tos­sá­gú­nak bi­zo­nyult a ma­gyar tör­té­nel­mi fes­té­szet szem­pont­já­ból. Ám a té­mát az oszt­rák bi­ro­dal­mi pat­rio­tiz­mus ve­zér­alak­ja, Jo­seph Hor­ma­yr bá­ró su­gall­ta. A bá­ró az oszt­rák-né­met pri­má­tus hang­sú­lyo­zá­sá­val a ro­man­ti­ka ide­jén az eu­ró­pai né­pek kö­ré­ben egy­re je­len­tő­sebb sze­re­pet ka­pó nem­ze­ti ön­tu­dat erő­sí­té­sét a kép­ző­mű­vé­szet és az iro­da­lom ré­vén tar­tot­ta le­het­sé­ges­nek. Az ál­ta­la ala­pí­tott Tas­chen­buch für Va­ter­län­dis­che Ges­chich­te a nem­ze­ti tör­té­ne­lem je­le­ne­teit leíró és il­luszt­rá­ló zseb­könyv volt, eb­ben fo­gal­maz­ta meg azt a fel­hí­vást a tör­té­ne­lem áb­rá­zo­lá­sá­ról, ame­lyet a kor­szak ma­gyar mű­vé­szei is kö­vet­tek. Ő aján­lot­ta Kraff­tot és a té­mát, Zrí­nyi Mik­lós szi­get­vá­ri ki­ro­ha­ná­sát is.